Teljes mozifilm letöltése egy perc alatt: itt az ultragyors internet

Az év második felében vezeti be új szélessávú szolgáltatását a UPC, a Fiber Power 120-at. Mi már most kipróbáltuk, így beszámolhatunk az első tesztek tapasztalatairól.

Ismét egy új szabvány nevét kell megtanulnunk, vagy csak egyszerűen élvezni annak előnyeit. Ez az úgynevezett EuroDOCSIS 3.0, ami lehetővé tesz, hogy a már kiépített hibrid optikai-koaxális kábelhálózaton igen nagy sebességeket lehessen elérni. A hibrid rendszer azt jelenti, hogy a csomópontokig terjedő törzshálózat optikai kábel, a csomópontokat az előfizetői végpontokkal összekötő szakasz pedig koaxiális kábel. A DOCSIS 3.0 újdonsága a csatorna-kötegelés. A UPC mostani tesztjében olyan kábelmodemet alkalmaznak, ami 4 csatorna összefogására alkalmas. Mivel egy csatornán elméletileg 55 Mbit/másodperc adatsebesség érhető el, a négyszerezéssel a sebesség másodpercenként 200 Mbit fölé is mehet. A Fiber Power 120 esetében a maximális letöltési sebesség 120, a feltöltésé pedig 10 Mbit/s.
De hogyan is néz ki mindez a gyakorlatban? A tesztüzem kipróbálásához az új internet bekötése rendkívül egyszerűen zajlott. A UPC szakembere a meglévő koax kábelre egy újabb elosztót szerelt a lakáson belül és erre csatlakoztatta a Motorola SURFboard Digital Voice Modem-et. Ahogy azt a neve is elárulja, ezen telefon csatlakozót is találunk, tehát ha telefonszolgáltatásra is előfizetünk, nincs szükség további eszközre. A bekapcsolás után a modem automatikusan letöltötte a legfrissebb firmware-t. Ezután beállításokat már egy tetszőleges böngészőn keresztül lehetett elvégezni. Esetünkben ez egy MacBook-on futó Safari volt, minden gond nélkül. A beállítás gyakorlatilag mindössze annyit jelentett, hogy regisztrálni kellett annak a számítógépnek a MAC címét, amihez a modemet kötöttük. A regisztráció, firmware frissítés és újraindulás csaknem 10 percet vett igénybe, de ez csak az első alkalommal tart ilyen sokáig.
A mű kész volt, az alkotó (a UPC szakembere) pihent, sőt magamra is hagyott, így kezdődhettek a sebességpróbák. A 120 Mbites sebesség kihasználásához megfelelő hálózati eszközök és szoftverek is kellenek. Vezetékes csatlakozásnál gigabites kártya kell, WiFi-nél pedig valamelyik olyan szabványt használó eszközök, ami képes a több mint 100 Mbites másodpercenkénti átvitelre. Az operációs rendszerek közül a Vista-hoz szükség van az SP1 frissítésre, a Linux, a Windows 7 és a Mac OS X minden kiegészítő nélkül tudja kezelni ezt a sebességet, Windows XP-hez azonban le kell tölteni egy speciális kiegészítőt.

Teszt 1:
Első nekifutásra maradt az eredeti hardver összeállítás: az új kábelmodem vezetéken csatlakozott egy MacBook-hoz. A speedtest.net oldala egy budapesti szerverről 7.2/9.1 Mbites sebességet mért, ami bizony letöltési irányban jócskán elmaradt a várakozástól.

Teszt 2:
Ugyancsak a speedtest.net oldaláról, egy angliai szerverről már sokkal jobb eredményeket lehetett elérni, 34.6/7.7 Mbps volt az átviteli sebesség.

Teszt 3:
A UPC a tesztmérésekhez üzemeltet egy saját mérési oldalt. Érdekes módon ezen sem voltak túl fényesek az eredmények: 7.1/10.0 Mbps.

Teszt 4:
A Datanet is üzemeltet egy sebességmérő oldalt, itt már sikerült kiakasztani a mutatókat. Letöltésnél másodpercenként 110 Mbitet, feltöltésnél 10 Mbitet lehetett mérni.

Teszt 5: Az ultra gyors internet egyik fő felhasználási területe lehet, amikor nagy méretű állományokat töltünk le. Ezt a KFKI egyik FTP szerveréről próbáltuk ki. Itt igazán meggyőző volt az új szolgáltatás: stabil 125 Mbps sebességgel, 45 másodperc alatt jött le egy Linux ISO állomány. Ha például ilyen sebességgel MP3 állományokat töltünk le, akkor 1 perc alatt 15 órányi zenéhez vagy egy teljes mozifilmhez juthatunk.
Videó az ultra gyors letöltésről:
Teszt 6: Végül a Motorola kábelmodemet egy FRITZ!Box Fon WLAN 7270 routerhez kötöttük. Ez a készülék tudja használni a 802.11n Draft 2.0 szabványt, így akár 300 Mbps-es vezeték nélküli adatátviteli sebességre is képes. A WiFi-s hálózat a MacBoook-ot és két Windows 7-et futtató PC-t tartalmazott. Most is az előző tesztben legjobb eredményt produkáló FTP szerverről töltöttünk le ISO állományokat. A vezeték nélküli kapcsolattal 35-40 Mbites sebességet lehetett elérni egy-egy gépnél, de ezt a sebességet a három gépnél egyszerre is lehetett mérni, így összességében 110-120 Mbit volt a másodpercenkénti letöltés.

Az első pár nap alatt a legfontosabb, ami kiderült az ultragyors internetről, hogy annak kihasználásához megfelelő kiszolgáló szerverekre is szükség van. Egy weboldal letöltésnél gyakorlatilag nem lehet észrevenni, hogy 120 Mbites internetünk van, de sajnos még fájlok letöltésekor sem tudja a legtöbb szerver ilyen sebességgel küldeni az adatokat. A feltöltési sebesség azonban általában minden mérésnél elérte a 10 Mbps-et. Persze, ahogy ez a tesztből is látszik, vannak már olyan szerverek, amelyeknél ki lehet használni nagy letöltési sebességet is.
A Fiber Power 120-nak a jelenlegi legnagyobb előnye, hogy egy otthoni vagy kis irodai hálózatnál, több gépet is képes kompromisszumok nélküli, széles sávú internettel ellátni. A hálózat egyes gépei észre sem veszik, ha akár egyszerre több gépen nézünk online HD-s filmeket.
A UPC a tervei szerint az új internetet az év végéig minden szolgáltatási területén bevezeti, az áráról most még csak annyit árultak el, hogy várhatóan nem lesz sokkal magasabb, mint a jelenlegi leggyorsabb csomag ára.