Egy képszerkesztő programmal mindenki “meghamisíthatja” a valóságot. Egy weboldal segít abban, hogy kiderítsük, átverés áldozatai vagyunk-e.
A digitális fényképek megjelenésével sokkal könnyebbé vált a fotók megváltoztatása, mint amikor a negatív filmek kellett manipulálni. Személyeket kivágni, másik háttér elé helyezni, a kép részeit kitörölni vagy megkettőzni, elég egyszerű feladat, hiszen a képszerkesztő programoknak ezek alapműveletei.
Sokszor persze a valóság is olyan hihetetlen, hogy hamisítványnak gondolunk egy valódi felvételt is. Léteznek olyan weboldalak is (http://www.life.com/archive/realfake), ahol játékos formában tippelhetünk egy-egy fotó valódiságára.
A manipulált fotók kérdése sokszor előkerül sajtóban megjelenő képek kapcsán is, mint például az a híres, hírhedt fotó, amelyiket állítólag a szeptember 11-i terrortámadás egyik áldozata készített saját magáról, miközben a háttérben látszik a torony felé tartó repülő. Miután a fotó bejárta a világsajtót, képelemző programokkal kiderítették, hogy hamisítvány. A elemzéshez az úgynevezett hibaszint vizsgálatot (error level analysis, ELA) alkalmazták. Ennek lényege, hogy a digitális fényképeket minden gyártó másképpen tömöríti a fényképezés során, a tömörítési jellegzetességet hordozó úgynevezett kvantálási adatok különbségei pedig láthatóvá tehetők egy több részletből összevágott fotón.
A vizsgálat egy online változatát megtalálhatjuk az Image Error Level Analyser oldalon (http://errorlevelanalysis.com/). A vizsgálatot az interneten található JPEG képekkel lehet elvégezni, így ha a saját gépünkön lévő képről szeretnénk eldönteni, hogy igazi vagy manipulált, akkor azt előbb fel kell valamelyik online képtárolóra tölteni, például az imgur.com-ra.
A vizsgálat elvégzése után megjelenő fotón, ha az valódi volt, akkor csak színes foltokat látunk, esetleg halvány körvonalakat. Ha azonban nagyon kiugró színek, vonalak jelennek meg a feldolgozott képen, akkor az azt jelenti, hogy valamilyen szerkesztést, manipulációt végeztek a képen.
A módszer nem ad egyértelmű választ arra, hogy hihetünk-e egy fotónak, de több kép elemzése után már szerezhetünk akkora gyakorlatot, hogy nagy biztonsággal el tudjuk dönteni, valódi vagy hamis fényképet látunk.
A digitális fényképek megjelenésével sokkal könnyebbé vált a fotók megváltoztatása, mint amikor a negatív filmek kellett manipulálni. Személyeket kivágni, másik háttér elé helyezni, a kép részeit kitörölni vagy megkettőzni, elég egyszerű feladat, hiszen a képszerkesztő programoknak ezek alapműveletei.
Sokszor persze a valóság is olyan hihetetlen, hogy hamisítványnak gondolunk egy valódi felvételt is. Léteznek olyan weboldalak is (http://www.life.com/archive/realfake), ahol játékos formában tippelhetünk egy-egy fotó valódiságára.
A vizsgálat egy online változatát megtalálhatjuk az Image Error Level Analyser oldalon (http://errorlevelanalysis.com/). A vizsgálatot az interneten található JPEG képekkel lehet elvégezni, így ha a saját gépünkön lévő képről szeretnénk eldönteni, hogy igazi vagy manipulált, akkor azt előbb fel kell valamelyik online képtárolóra tölteni, például az imgur.com-ra.
A vizsgálat elvégzése után megjelenő fotón, ha az valódi volt, akkor csak színes foltokat látunk, esetleg halvány körvonalakat. Ha azonban nagyon kiugró színek, vonalak jelennek meg a feldolgozott képen, akkor az azt jelenti, hogy valamilyen szerkesztést, manipulációt végeztek a képen.
A módszer nem ad egyértelmű választ arra, hogy hihetünk-e egy fotónak, de több kép elemzése után már szerezhetünk akkora gyakorlatot, hogy nagy biztonsággal el tudjuk dönteni, valódi vagy hamis fényképet látunk.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése