A tervek szerint három év múlva elkészül a NASA utasszállító repülője, amelyik a hangsebesség ötszörösével győzi le a kontinensek közötti távolságot.
Már ötven évvel ezelőtt kísérleteztek olyan polgári repülőkkel, amelyek gyorsabbak mint a hang, azaz óránként 1225 kilométernél is több utat tesznek meg. A szuperszonikus gépek közül az angol-francia együttműködésben készült Concord utazó sebessége elérte a Mach 2-t, azaz kétszer olyan gyors volt, mint a hang. A nem éppen gazdaságos üzemeltetés és egy katasztrófa vetett véget a hangsebességnél gyorsabb repülésnek, most azonban az amerikai űrkutatási hivatal azt tervezi, hogy 2013-ra 15 millió dollárból elkészíti hiperszonikus repülőgépét.
A sztratoszférában közlekedő jármű részben a Mars-expedicó előkészületeinek a mellékterméke, hiszen ugyanolyan extrém körülményeket kell elviselnie egy ilyen repülőnek, mint a vörös bolygóra leszálló egységnek.
A gép scramjet hajtóművében az oxigént az óriási sebesség sűríti össze, így csak hangsebesség feletti tempónál lehet bekapcsolni, amikor is 6000 km/órás tempóra gyorsítja a repülőt. Ez a sebesség az atmoszférából kilépve is megmarad, amikor már nem áramlik be a levegő scramjet hajtóműbe és az automatikusan kikapcsol.
Az új hajtómű kísérleti példányaival már voltak sikeres tesztek, rövid időre sikerült Mach 6-os sebességet is elérni. Ilyen tempóval gyakorlatilag a világ minden pontjára el lehet érni három órán belül, a kérdés már csupán az, hogy mennyi időt vesznek majd igénybe az utazás előtti biztonsági vizsgálatok.
Már ötven évvel ezelőtt kísérleteztek olyan polgári repülőkkel, amelyek gyorsabbak mint a hang, azaz óránként 1225 kilométernél is több utat tesznek meg. A szuperszonikus gépek közül az angol-francia együttműködésben készült Concord utazó sebessége elérte a Mach 2-t, azaz kétszer olyan gyors volt, mint a hang. A nem éppen gazdaságos üzemeltetés és egy katasztrófa vetett véget a hangsebességnél gyorsabb repülésnek, most azonban az amerikai űrkutatási hivatal azt tervezi, hogy 2013-ra 15 millió dollárból elkészíti hiperszonikus repülőgépét.
A sztratoszférában közlekedő jármű részben a Mars-expedicó előkészületeinek a mellékterméke, hiszen ugyanolyan extrém körülményeket kell elviselnie egy ilyen repülőnek, mint a vörös bolygóra leszálló egységnek.
A gép scramjet hajtóművében az oxigént az óriási sebesség sűríti össze, így csak hangsebesség feletti tempónál lehet bekapcsolni, amikor is 6000 km/órás tempóra gyorsítja a repülőt. Ez a sebesség az atmoszférából kilépve is megmarad, amikor már nem áramlik be a levegő scramjet hajtóműbe és az automatikusan kikapcsol.
Az új hajtómű kísérleti példányaival már voltak sikeres tesztek, rövid időre sikerült Mach 6-os sebességet is elérni. Ilyen tempóval gyakorlatilag a világ minden pontjára el lehet érni három órán belül, a kérdés már csupán az, hogy mennyi időt vesznek majd igénybe az utazás előtti biztonsági vizsgálatok.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése