Elektronikus fuvarlevél a légiközlekedésben

Hazánkban is elindult a légiközlekedésben használható elektronikus fuvarlevél, így egyszerűbbé vált az árukezelés, biztonságosabbá és költséghatékonyabbá téve a fuvarozást. Az elektronikus fuvarlevél a Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtérrel együtt már 41 ország 437 repülőterén működik.

2004-ben a légitársaságokat egybetömörítő szövetség az IATA (International Air Transport Association) elindította az e-Freight projektet, melynek elsődleges célja a légiáru fuvarozásban használt okmányok kiállításának és fuvarozásának megszüntetése és kiváltása egy egyszerűbb, iparági szinten elfogadott, elektronikus adatcserére épülő, okmánymentes környezet létrehozásával.

Ezen projekt, hatással van a teljes árufuvarozási láncra, így létrejött egy "Iparági Aktív Csoport", melynek elsősorban a légitársaságok, a legnagyobb légi szállítmányozók, a FIATA és a WCO a tagjai. Együtt a IATA-val, az említett csoport hívatott összefogni az iparág valamennyi szereplőit (légitársaság, szállítmányozó, árukezelést végző szervezetek, hatóságok) és segíteni a projekt előrehaladását.

Az elektronikus vám (e-vám, elektronikus import export vámeljárás) rendszer 2008. évben történő bevezetése a NAV Repülőtéri Főigazgatóság és a légi fuvarozásban közreműködők életében nagy változást hozott, mely rendszer bevezetése jelentősen csökkentette a lég-küldeményekre fordított vámeljárás idejét. A reptéri gazdálkodók teljes mértékben átálltak erre a rendszerre, melynek köszönhetően a repülőtéren közel 100 %-os az elektronikusan beküldött indítványok száma. Ennek sikerét látva és a további egyszerűsítések, a repülőtéri áruforgalom kiszolgáltatásának színvonalasabbá tétele érdekében 2009. év második felében hazánk is csatlakozott az e-Freight projekthez. Fontos volt a nemzetközi gyakorlatban elfogadott és jól működő elektronikusan történő kezelhetőség, annak összes előnyét szem előtt tartva (egyszerűbb árukezelés, költségmegtakarítás, biztonságosabb árufuvarozás, standardizálás és harmonizáció fokozódása, magasabb szintű szolgáltatás nyújtása a megrendelő felé). Természetesen az e-Freight bevezetése nem csupán a légi-szállításban résztvevő felekre nézve jelent előnyt a jelenlegi papír alapú ügyintézéssel szemben, hanem a vámhatóság export-import forgalomban végzett áruellenőrzése területén a gyorsabb és pontosabb információk segítségével hatékonysága jelentősen növelhetővé válik és a mai gazdasági folyamatok egyik legfontosabb elemének, a költséghatékonyság optimalizálását idézi elő.

Jelenleg 41 ország 437 repülőterén működik az e-Freight rendszer, mely éles üzemben 2012. november 15-én már hazánkban is elindult. A legfőbb indító országnak számít Szingapúr, Hongkong (Kína), Németország, míg a legfőbb rendeltetési ország az USA, Németország, Egyesült Arab Emirátusok.

Magyarországon az e-Freight rendszer kiépítését a CCS Hungary Kft. végzi, amely gazdasági társaság a légi árufuvarozásban több szoftvert is kínál légitársaságoknak, szállítmányozóknak és kiszolgáló szervezeteknek egyaránt. A kialakított rendszer bevezetését és az elektronikus fuvarlevelek kezelését a vámeljárások során támogatja a vámhatóság, mely azt jelenti, hogy importban – exportban elfogadja az e-Freight keretében benyújtott elektronikus fuvarlevéladatokat a vámeljáráshoz. Tény, hogy az elektronikus adatcsere egyértelmű előnyöket kínál, gyorsabb kiszolgálását tesz lehetővé, növeli a megbízhatóságot és a hitelességet, valamint a szállítmány jobb nyomon követését teszi lehetővé és a szállítmányok mennyiségétől függően akár már rövidtávon is alacsonyabb költségeket jelent. Az e-Freight működése és hatékonyságjavító előnyeinek segítségül hívása már csak a gazdasági szereplőkön múlik.

A teljes anyag elérhető a  Magyar Sajtóanyag Adatbázis-ban