Ugrás a fő tartalomra

A vírusirtás halott

A vírusirtás halott – ezúttal a Symantec alelnöke szerint. Valójában azonban az antivírus-megoldásoknak már 15 éve halottnak kellene lenniük. Legalábbis dr. Alan Solomon, az egyik úttörő vírusirtó cég megalapítója már ekkor ugyanezt a kijelentést tette. A valóság azonban ennél sokkal árnyaltabb – hívja fel a figyelmet a G Data.
Bármikor, amikor új típusú kártevők jelennek meg, néhányan rámutatnak az antivírustermékek hibáira, és a kritikus gyengeségeiket okolják. A hangadók között találhatunk akár neves biztonsági szakembereket is. Azonban csodák-csodája, a vírusirtás még mindig él és virul, hiába jósolták halálát olyan sokan.
A hagyományos, a kártevőket azok visszafejtése alapján felismerő (úgynevezett szignatúra alapú) vírusirtás szerepe valóban csökkent az idő során. Akár azt is kijelenthetjük, hogy amikor az első, a vírusokat azok viselkedése alapján felismerő (úgynevezett heurisztikus) technológiák megjelentek, akkor a kizárólag hagyományos technológiákat alkalmazó vírusirtó szoftverek korszakának vége szakadt. A két megközelítés közötti fő különbség az, hogy a szignatúra alapú felismeréshez pontosan ismerni kell magát a kártevőt (mintát kell belőle szerezni, majd ennek működését visszafejteni, és az ellenszert elkészíteni), míg a heurisztikus működésnek „csak" annyit kell felismernie, hogy egy adott kód úgy viselkedik, ahogyan a vírusok szoktak.
„Néhány nappal ezelőtt, amikor Brian Dye, a Symantec információbiztonsági alelnöke a The Wall Street Journalnak adott interjúja során kijelentette, hogy a vírusirtás halott, valójában ugyanarra gondolt, amire Alan Solomon is rámutatott 15 évvel ezelőtt: a vírusirtás mindig is a fejlődés állapotában van, és gyakran kerül sor technológiaváltásra" – hangsúlyozza Eddy Willems, a G Data biztonsági evangélistája, az AMTSO és az EICAR szervezetek igazgatótanácsának tagja.
Alapvető védelmi vonal
Sajnálatos módon azonban a vírusirtás halott főcím könnyen félreértelmezhető, ha rossz összefüggésbe helyezzük. Ez a kijelentés a Symantec üzleti ügyfelek felé irányuló marketingstratégiájának része volt. Valójában semmi újdonság nincs abban, hogy az antivírus-megoldások az alapvető védekezést jelentik a közönséges fenyegetések ellen. De Brian Dye egyáltalán nem úgy értette, hogy az antivírus-megoldások feleslegesek. Csak annyit mondott, hogy egy cég informatikai infrastruktúrájának megvédéséhez többre van szükség, mint egy vírusirtóra. És ez kétségtelenül igaz. Ma a vállalati biztonság megtervezésében a vírusirtó szoftver használata egy kisebb, de alapvetően szükséges tételként szerepel, és a hálózat védelmét, a hálózati forgalom figyelését több rendszer intelligens együttműködésével lehet megvalósítani.
Az ingyenes akár megtévesztő is lehet
Azonban a szituáció teljesen más a privát felhasználók értelmezésében. Ebben az esetben a vírusirtás halott kijelentés a régimódi, de még mindig erős alapokon nyugvó szignatúra alapú felismerésre utal. Néhány évtizeddel ezelőtt az antivírustermékek egy (vagy kettő) keresőmotorra támaszkodtak, amelyek szignatúrákat használtak a kártékony kódok megkereséséhez. Ezeknek az időknek valóban vége! Ahogy a fenyegetések egyre bonyolultabbakká váltak, a keresőtechnológiák alkalmazkodtak az új kihívásokhoz. Ma már minden főbb antivírustermék kombinálja a hagyományos, szignatúra alapú felismerést a bonyolultabb dinamikus védelemmel. A német G Data termékei például magukban foglalják a webforgalom szűrését, az adathalászat elleni védekezést, az e-mail védelmet és a viselkedésblokkolót is, több felhő alapú technológia mellett.
Sajnálatos tény, hogy a felhasználók többsége nincs tisztában azzal, hogy az ingyenes vírusirtó szoftverek többségéből ezek a technológiák részben hiányoznak. Márpedig webszűrő vagy rootkit-védelem nélkül egyetlen vírusirtó szoftver sem nyújt teljes védelmet. Így mialatt az ingyenes vírusirtó szoftvereket tapasztalatlan otthoni felhasználók tömege használja, valójában olyan hozzáértők kezébe valók, akik a hiányzó funkciókat képesek más szoftverekkel pótolni.
A fent említett általános védekezési technológiák mellett pedig sorra jelennek meg azok a kiegészítő eljárások, melyek a speciális fenyegetések elleni dedikált védelmet biztosítják. Ilyen például a trójaiak ellen a böngészők felügyeletével védelmet nyújtó BankGuard, az ExploitProtection vagy a KeyloggerProtection. A vírusirtás halott kijelentés tehát csak az olyan termékek esetében igaz, amelyeknél a gyártó nem változtatott a felismerési módszereken az elmúlt években, de egyáltalán nem igaz az élvonalbeli vírusirtó szoftverekre.
Ha nem a vírusirtó, akkor mi?
A médiában könnyű főcímeket gyártani sarkos kijelentésekkel, és úgy tűnik, hogy van egy alapvető bizalmatlanság az antivírus-megoldások hatásosságával kapcsolatban. Néhányan azt mondják, hogy a vírusirtók hasztalanok vagy akár veszélyesek is. Ez egyáltalán nem igaz.
Az internetezők folyamatosan számos fenyegetésnek vannak kitéve. Hogy hiheti bárki is, hogy jobb lenne leengedett páncéllal számítógépezni? A vírusirtó cégek naponta átlagosan 300 ezer gyanús mintát dolgoznak fel. Az eredmények bekerülnek a reaktív szignatúra alapú felismerésbe (naponta körülbelül 8-10 ezer új szignatúrát tölt le a védelmi szoftverünk), valamint a proaktív viselkedési szabályok közé. A vírusirtó megoldások gyártói szintén figyelnek és elemeznek egy szélesebb fenyegetettségi térképet, és speciális megoldásokat fejlesztenek, amelyek hatékonyan védenek a nagyobb támadások ellen. Ezres nagyságrendekben mérhető támadást blokkolnak minden egyes nap, és nem ritka, hogy a gyártók egymással is együttműködnek. Emellett néha persze hibázhatnak is, de az esetek többségében megelőzik a támadásokat. Úgyhogy ki lehet jelenteni, hogy a teljes körű, naprakész antivírustermékek jelentik a kártevők elleni legjobb védekezést, amelyhez ma egy felhasználó hozzájuthat. Az antivírustermékek evolúciója pedig tovább folytatódik.

A teljes anyag elérhető a  Magyar Sajtóanyag Adatbázis-ban

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

9 éves diplomás rendszermérnök

A kilencéves macedón Marko Csalaszan átvette rendszermérnöki diplomáját Ljubljanában a Microsoft szlovén főmenedzserétől, Matej Potokartól, ezzel a világ legfiatalabb informatikus szakértője lett. A csodagyerek, akit a macedón, a horvát, a szlovén és az amerikai média is a számítógép Mozartjának titulál, négyéves korában már tökéletesen beszélt angolul.     A cnet.com amerikai internetes portálnak elmondta, hogy nem szereti a számítógépes játékokat, inkább a barátaival focizik. Naponta 4-10 órát is dolgozik számítógépén. Legújabb elgondolását próbálja megvalósítani, vagyis azt, hogyan lehet a nagyfelbontású (HD) tévéjeleket a viszonylag lassú (DSL) internetkapcsolattal továbbítani.     Marko szeretne az Egyesült Államokba utazni és közel lakni a Microsoft bázisához, ezt azzal indokolta, hogy Amerikában a legfejlettebb az információs technológia. Előtte mindenesetre a szüleivel közösen egy olyan magániskolát nyitott szülőhelyén, Szkopjéban, ahol speciális sz...

Windows jelszó feltörése parancssorból

Ha egy PC-t többen használnak, általában jelszavas belépéssel  védik beállításaikat, adataikat. Ez a védelem azonban gyakorlatilag semmit sem ér, segédprogram nélkül is bárki megváltoztathatja, törölheti azt. A módszer bemutatásával nem szeretnénk mindenkiből hackert faragni, csupán arra hívjuk fel a figyelmet, hogy mennyire sebezhető ez a “biztonsági” megodás. Tételezzük fel, hogy saját jelszavunk nem jut eszünkbe vagy egy családtagunk kért meg, hogy segítünk kitörölni, megváltoztatni elfelejtett jelszavát. A művelethez nincs szükség semmilyen segédprogramra, a Windows parancssorát fogjuk csak használni. A teendők pontos leírását itt lehet elolvasni. (Közben 5 másodpercre megjelenik egy hirdetési oldal, amiről a jobb felső sarokban található Skip Ad gombra kattintva lehet továbbjutni.)

Eladó emberi szervek az interneten

Ahogy a mondás tartja, minden eladó és minden megvásárolható. Az internetes árveréseken még emberek lelkére, szellemére vagy belső szerveire is licitálhatunk. A mindennapos tételeken kívül időnként nagyon különös dolgokat is kínálnak eladásra. És persze mindenre akad vevő is, legyen az akármilyen bizarr dolog. Szándékosan nem tárgyat írtunk, mert a következő listában olyan árverési tételeket is találunk, amelyek megfoghatatlanok, mégis komoly összegeket fizettek értük. Kezdjük egy aprósággal, egy levágott körömmel. Persze nem akárkinek a körméről van szó, hanem egy sorozatgyilkoséról. A legalább 5 gyilkossággal vádolt Roy Norris egy karácsonyi képeslap hátára ragasztott körömdarabja csak kevés embert hozott lázba, mert mindössze 9.99 dollárért talált gazdára. Ennél sikeresebb volt az az úriember, aki a lelkét kínálta fel. Talán regényekből vette az ötletet, hogy milyen sokat érhet egy lélek, így nyilatkozatai szerint 1 millió dollárt szeretet volna kapni a sajátjáért. Az elmúlt év v...